Quantcast
Channel: Magyar Nő Magazin » tejszín

Ha nem bízunk a boltokban kapható vajban, margarinban – Vajkészítés otthon

$
0
0

 

 

 

 

 

Ebben a cikkben a vajról lesz szó. A vajról, nem margarinokról, vajkrémekről, szendvicskrémekről. Azért fontos mindezt jó előre leszögezni, mert mint kiderült nem mindenki számára világos, hogy a vaj pontosan micsoda.

vaj

A vajban nincs más, mint tejzsír. Nincs benne emulgeáló, ilyen-olyan E számos csoda, színező anyag, savópor és bétakarotin. A vajban vaj van, és kész. Hogy teljesen helyére kerüljenek a dolgok – és itt kérünk elnézést mindenkitől, akinek ez teljesen világos -, a vaj nem más, mint a tej színe, annak is a legzsírosabbja. Konkrétan miről is van szó? Ha a tejet, a friss, finom, tehénből származó tejet érintetlenül állni hagyják, akkor a tetejére a fajsúlykülönbség okán viszonylag rövid idő alatt felemelkedik a zsírtartalmának egy része, ez a tejszín. Ezt könnyedén le lehet szedni a tej tetejéről és a további célok tekintetbe vételével felhasználni. Ilyen cél lehet a vajkészítés is. Ilyenkor a körülbelül 35-40 százaléknyi zsírtartalmú tejszínt ketté kell választani alkotóelemeire, tejzsírra és vízre. Ez az eljárás a köpülés, ahogyan azt a népmesékből is tudjuk. Köpüléskor gyakorlatilag addig ütik a tejszínt, amíg a zsír elengedi a vizet, amit le lehet önteni, és készen is van a vaj, aminek a zsírtartalma ekkora már nyolcvan százalék körüli lesz. Kész. Nincs se só, se egyéb adalékok, ez a tiszta tejzsír az, ami remek főzési alapanyag, de magában is csodálatos íze van – egy ropogós kifli bőven megkenve friss és jó minőségű vajjal semmilyen egyéb ízt nem kíván.

A vaj minősége sok mindentől függ. Egyrészt attól, hogy mennyi vizet hagytak benne. Ha sokat, akkor hidegen nagyon kemény, időnként vízpermetes a felszíne, íze jellegtelen. Ha azonban jól kiköpülték hidegen is kenhető, nem törik, morzsálódik. Függ attól is, hogyan tartották a tehenet. Minél tápanyagdúsabb takarmányon él a jószág, annál sárgásabb a teje, és ebből következőleg a vaja is. A vaj íze (ha van neki) édeskés, kellemes. A legvajabb vaj, a teavaj és annak fokozatai, mint márkázott vaj, de a szendvicsvajnak valamivel magasabb a víztartalma ezáltal kevesebb benne a zsír, ezt sütésre nem célszerű használni.

Ausztriában presztízskérdés, hogy az osztrák parasztok termékeit adják a legolcsóbban, a szemmagasságon lévő polcokra sorakoztatva. Kiváló minőségűek ezek a termékek. A habtejszín, ami friss és nincs doboz íze, 34 százalékos zsírtartalommal bír, fel is lehet verni habnak, nem kell hozzá semmilyen fixáló meg miegymás. A vajak sárgák, a hűtőpultban sem kőkemények. Ehhez képest nálunk képtelenség közértben jó minőségű tejszínhez jutni, jó vajat pedig csak az import termékek közt találunk. Azért van remény. A Cserpes és a Fuchs termékei piacokon és néhány üzletben elérhetőek, isteni tejet, joghurtokat és nem utolsó sorban tejszínt, vajat forgalmaznak. Nem vagy alig valamivel drágábbak, mint a nagyipari termelésben készült – mondjuk ki bátran – szemét.

Most akkor nézzük, hogy ha valaki kíváncsi vagy bátor, esetleg mindkettő, hogyan állíthat elő otthon vajat. Érdemes egyszer kipróbálni, nagyon finom, telt ízű, kenhető csoda. Készíthető belőle fűszervaj is – bár mi végül ahhoz bolti vajat használtunk sajnáltuk a frissen köpült csodánkat.

Így készül

Három deci friss, házi tejszínt lehetőleg fém keverőtálba öntünk, és elektromos habverővel a legerősebb fokozaton verni kezdjük. Először szépen felhabosodik, majd eléri a tejszínhab állagot, de ne gyengüljünk el, a vaj a cél, verjük tovább. Folyamatosan mozgassuk a habverőt a tálban ide-oda.

Néhány perc múlva a tejszínhab széttöredezik, csomósodni kezd, majd a csomók egyre szilárdabbak lesznek, és megjelenik a tál alján a víz. Amikor a vizet már úgy ki lehet önteni a tálból, hogy a zsír nem mozdul, elkészültünk. A folyadékot leöntjük, a kész vajat tégelybe kanalazzuk, és kész is vagyunk.

Fűszervaj

Tíz dekányi puha vajat villával áttörünk, majd tetszőleges szárított és zöld fűszereket szórunk bele. Alaposan összekeverjük és fóliába csomagolva hűtőben tároljuk. Pirítós kenyérre vagy egy szelet natúran sült húsra olvasztva, fantasztikus íze van. Mi most snidlinget és fokhagymát használtunk. De remek a tárkony-citromhéj párosítás, vagy a kapor-snidling, mehet a bors és a nagyon finomra vágott zöldhagyma, bármi ami a szívünknek kedves.

 

magyarvagyok.com/magyarno.com

(Visited 150 times, 1 megtekintés ma)

A friss, nyers házitej nem romlik, legfeljebb megalszik – Aludttej készítés házilag

$
0
0

 

 

 

 

 

 

 

 

A modern konyha megfeledkezik a takarékosságról. Megvásároljuk a drága, mindenféle eljárással készített tejet, tejfölt és egyéb tejterméket. A jó idő beköszöntével pedig egyre csak bosszankodunk, ugyanis a boltokban beszerezhető tej gyorsan romlik, ihatatlan, bűzös sűrítménnyé válik. Nagyanyáink idején a tejnek egyetlen cseppje sem veszett kárba. Ha megsavanyodott, aludttej, tejföl, tejszín készült belőle.

Gyermekmondóka is őrzi a hagyományos házi aludttej készítést:

Hogy alszik meg a tej?

-Hogy alszik meg a tej,
tudós cica-mica?
-Ha bölcsőben ringatják,
tudatlan Katica.
-Tente, köcsög, tente…-
dalolgat Katica.
-Sebesebben ringasd!-
könyörög a cica.
-Oda az aludttej!-
jajgatja Katica.
-Nekem ébren is jó! – neveti a cica.

bolcso 1

Az aludttej készítése a mondókától eltérően, azért egy kicsit másképpen történik, szakértelmet azonban egyáltalán nem igénylő, nagyon egyszerű eljárás. Egyetlen lényeges szempont: a boltban beszerzett tej helyett piacon árult, friss tejet kell felhasználni. A termelőktől beszerzett tejből ugyanis nem hiányzik semmi, amit a tehén a borjának szánt (cukor, zsír, fehérje, víz, ásványi anyagok, vitaminok, enzimek, stb.), ráadásul mindenféle adalékanyagoktól mentes.

Ha a friss tejet meleg, de nem forró helyre rakjuk (fűtőtest közelébe), és állni hagyjuk, 1-2 nap múlva aludttej lesz belőle. Az ennek tetején képződő zsíros réteget óvatosan leszedve róla mintegy 1,5-2 dl tejfölt kapunk. Ez egyébként tejszínből is készíthető, ha állni hagyjuk meleg helyen, mert 1-2 nap alatt megsavanyodik. Ízében és állagában persze nem emlékeztet a bolti tejfölökre. Lehetnek benne zsírcsomók, amik kavarással, esetleg kevés savó hozzáöntésével eltüntethetők. Az íze kicsit savanykás, és pontosan ugyanúgy használható, mint bármely dobozos tejföl. Mivel tartósítószert nem tartalmaz, célszerű lezárt dobozban, hűtőben tárolni, ahol 3-4 napig áll el. Nyersen vagy az ételben megfőzve, például főzelékben habaráshoz kiváló. A téli tejföl általában sűrűbb, mint a nyári, a száraz takarmány miatt.

A behűtött aludttej különös élvezetet nyújt, leginkább szendvicsek fogyasztásához ajánlott.

 

magyarno.com

(Visited 3,003 times, 1 megtekintés ma)

Ősi magyar konyhaművészet – a szer-etet

$
0
0

A magyar konyhaművészet gyökerei több ezer évre nyúlnak vissza. Ám manapság egyre ritkábban találkozni olyan fogásokkal, amelyek valóban az évezredes, évszázados hagyományos ízeket mutatják meg. E helyett a pirospaprikás, fekete borsos gulyást, csikós, paprikás imázst próbálják ránk erőltetni olyannyira, hogy már háziasszonyaink konyhájából is hiányoznak az ősi fűszereink, még pontosabban fűszerszámaink, hiszen a fűszerezés minden esetben a harmónia, az egyensúly visszaállítását, a gyógyítást is szolgálja, ha máshol nem is, akkor az emésztőrendszerben. Minden ősi fűszerünk egyben gyógynövény is, ízük harmóniája egyidejűleg szolgál testi, érzelmi, gondolati egyensúlyunk megtalálásához.

Az ősi magyar fűszerekhez, ételekhez való visszanyúlás érdekében mogyoróhéjban tekintsük át a magyar konyha történetét.

Az ősi magyar konyha néhány jellemzője mai napig tetten érhető konyhaművészetünkben, ilyenek pl. a következők:

  • Az általunk igazán ízletesnek tartott ételekben a pentaton (édes, savanyú, sós, keserű, csípős) ízharmónia jelenik meg, melyből egyik íz sem „lóg ki”, nem válik dominánssá, s éppen ettől élvezetes (pl. gondoljuk az igazi házi húsleves ízeire).
  • Legfinomabb ételeink egyetlen edényben készülnek, és
  • ezek mindig leveses, szaftos fogások.
  • Nagyon sok az olyan tartalmas leves, ami főétkezésnek is beválik, pl. gulyásleves, babgulyás, palóc leves, stb.

Az ősmagyarok, a nyugati népeket több ezer évvel megelőzve, ismerték és alkalmazták a szárított hús és tejpor készítését. Így egy ősmagyar lovas bőrzsákjában több liter levesnek vagy tejnek megfelelő élelmet vihetett magával. Alkalmazták az aszalást és a füstölést is. A téli szálláshely körül gabonaféléket termesztettek: árpát, kölest, búzát. A főzéshez bográcsot használtak, a sütéshez nyársat. A kásafélékből, a gabonákból tejben, vízben főtt kásákat, később kerek köveken sütött lepényeket készítettek. Ezek a lepények átmenetet jelentettek a kenyér és a tésztafélék között. Az egyik legrégebbi tésztánk a galuska és a csipetke.

Ételeik ízesítéséhez előszeretettel használtak tárkonyt, csombort, kakukkfüvet, fokhagymát, rozmaringot, zsályát, valamint gyümölcsöket (áfonya, fekete ribizke), és virágokat (ibolya, körömvirág, rózsaszirom).

vöröshagymaA magyar konyhában mai napig fontos étel-alapanyag a vöröshagyma, káposzta.

A tej savanyításával nyert kötő-, sűrítő- vagy éppen alapanyagok közül is a magyar tejföl és túró nem csupán számos ételünk nélkülözhetetlen kelléke, hanem egyetlen más világkonyhában nem használatos (tejszínt használnak általában).

Mindmáig egyedülálló pl. a kovászos uborka elkészítési módja, (ld. Kovászos uborka készítése) máshol nem készítenek ilyen savanyúságot.
kovászos-uborkaA reneszánsz korban Mátyás király konyhája nagy hatást gyakorolt a konyhaművészetre, előtérbe került az élet élvezete, a finom fogások, ízletes lakomák, fantasztikus borok. Ebből a korból már írásos receptek is maradtak fent.

A török hódoltság korában a magyar konyha visszaszorult Erdélybe, és erdélyi konyhaként élt tovább. Az ásványi só elterjedése a konyhában is az erdélyi sóbányáknak köszönhető.

A paprikát Kolumbusz hozta magával Közép-Amerikából, az ebből készült megőrölt fűszer az írásos emlékek szerint a XIX. Században vált használatossá.

A konyhánkban próbáljuk meg hasznosítani a keleti hagyományokon kialakult táplálkozástudomány (makrobiotika) alapszabályait is, melyek a következők:

  • A mérsékelt égöv népeinek hagyományos tápláléka a teljes gabonafélék (erőt, energiát adnak), a zöldségfélék (gyógyítanak), a hüvelyesek, a gyümölcsök (méregtelenítenek, frissítenek) és olajos magvak. A hideg éghajlaton természetes a hús és a zsiradék fogyasztás. A gabonát (barnarizs, köles, kukorica, hajdina, búza, rozs, árpa, zab) sütve, főzve fogyasszuk. A hüvelyesek fehérjeforrások (bab, lencse, felesborsó). A gyümölcsnek nyugodtan megehetjük minden részét, kifejezetten használunk vele a szervezetünknek.
  • Mindig a közvetlen környezetünkben termő táplálékot részesítsük előnyben, mert arra van szükségünk, annak energiái vannak velünk összhangban.
  • Minden évszakban azt együk, ami éppen terem, legfeljebb természetes módszerekkel tartósított táplálékkal bővítsük étlapunkat.
  • Figyeljük magunkat, és rájövünk, hogy milyen ételre van szükségünk. Amikor az egyik irányba felborítjuk az összhangot, máris jelez a szervezetünk valamilyen másik oldali élelemre vágyással, amivel ellensúlyozza az eltérést. (Pl. húsos ételek után szomjasak vagyunk, zsíros ételre jól csúszik a bor, stb.)
  • A legtöbb energiát a cserép, öntött vas edényben való főzés hagyja az ételben. Jó még a zománcozott, acél és üveg edény is.
  • A kukta és a mikrohullámú sütő használatát a lehető legminimálisabbra csökkentsük.
  • A legjobb a szabadtéri tűz a főzéshez, sütéshez, amelyet kirándulásokkor és kerti partikon engedhetünk meg magunknak, a gáz is a tűz energiáját adja át. A villanyáram nem tűzenergiával telíti az ételt, hanem villamos energiával, ezért ha lehet, ne használjuk.
  • A főzéshez jó kedvvel, örömmel álljunk hozzá, mert akkor az ételen is érződik majd, hogy ezt jó szívvel készítették.

A főzés a nő, a családanya jelképe. A nő felelős a családi tűzhely melegéért, s ha nem vigyáz rá, a tűzhely kihűl, a család szétesik. A család tagjai akkor tartózkodnak szívesen otthon, ha melegséget, szeretetet, jó főtt ételt (régi mondás, hogy a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út), jó illatokat találnak a lakásban. Nem mindegy, hogy a családanya örömet talál-e a főzésben, sütésben, nem véletlen, hogy a magyar nyelv azt mondja, milyen finom ez az étel, érződik, hogy szívvel készült, igen, jó szívvel, szeretettel.Érdekes módon a magyar szokások szerint a szabadtüzű főzésnél szinte mindig az apa főz, így ha időnként is, de részt vesz a tűz táplálásában.

Fontos, hogy a rég elfeledett fűszernövények ízét és hatását újra felfedezve, szeretettel és szívesen használják azokat az ételek elkészítésénél, hiszen fűszerezni egészséges és pompás élvezet.

A jól elkészített ételt szívesen enni: egészség és életöröm.

Jó étvágyat!

magyarno.com

(Visited 609 times, 1 megtekintés ma)

Tejszínes-gyümölcsös csirkemell

$
0
0

A hagyományos ünnepi húsleves, rántott hús menüt érdemes kissé változatossá tenni. Az édes, sós íz kombinációt mindig megtalálhatjuk hagyományos receptjeink között, gondoljunk például a sós főételek mellett feltálalt kompótokra. Miért ne teremthetnénk meg a két különböző íz harmóniájának kialakítását már sütés közben is?

A csirkemell önmagában olyan száraz hús, amelynek állagát és karakter nélküli ízét öntettel egészen különlegessé tehetjük. A Tejszínes-gyümölcsös csirkemell kifejezetten ínyenceknek ajánlott.

csirkemell 2 (2)

 

Hozzávalók:

  • 10 szelet csirkemell
  • 4 dl tejszín
  • aktuális friss gyümölcs (barack, alma, szilva, stb.), vagy konzerv, pici darabokra vágva
  • 20 dkg reszelt sajt
  • fokhagyma

Elkészítés:

A besózott, enyhén fokhagymázott csirkemelleket tepsibe tesszük. A fűszerekkel (sóval, kevés vegetával, borssal ízesített) tejszínt kevés étolajjal alaposan elkeverjük, a szeletekre öntjük, és lefedve 180 fokon sütjük fél óráig. Ezután rászórjuk a gyümölcsöket, és ismét lefedve még fél óráig sütjük. Amikor megpuhult, sajtot reszelünk a tetejére, és fedetlenül pirosra sütjük.

Sült krumplival tálaljuk.

 

magyarno.com

(Visited 369 times, 1 megtekintés ma)